elcsendesül ha törökülésben
egy gondolat közé ragad…
hajának bálványában száll tova
s totemként van jelen… adott
a hely
a nyitott tekintet
egy álom
s csukott szavak
lábaira mászik az űr mélye...
– Gyere mutatom! – mondja
2014.02.10. 13:51
kapitel // 003
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://lampagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr255807700
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.